BENEDEK ENDRE BARLANGKUTATÓ ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET

ÁRVÍZI HELYZETJELENTÉS AGGTELEKRŐL

2010. június 5-6.

(A cikk bővebb változata a Turista Magazin 2010. júliusi számában olvasható. )

A Törökfürdő vízesése most működött csak igazán

Döbbenetes látvány fogadott minket. Szombat délután érkeztünk meg, persze jó nagy kerülővel a Sajó áradása miatt. Terelgettek bennünket mindenfelé! Még egy autót is segítettünk kimenteni a Sajó völgyében. A tűzoltóknak ugyanis nem volt ehhez felszerelésük!!!

A Baradla aggteleki oldalát néztük meg ekkor. A játszótér tóban állt, csak a mászókák teteje látszott ki. Az úton a játszótér mellett, kb. 50 cm-es víz állt ekkor. Kíváncsiak voltunk, hogy mi lehet a barlangban. Nos az első meglepetés a Teknősbéka-teremben (a bejárat utáni 3. terem a látogatható részen) ért, ahol a gumicsizmába éppen beömlő volt a vízszint. Nagyjából ez a vízmélység volt tapasztalható a Tükör-termen át egészen a Hangvesrseny-teremig. Itt a hosszútúra felé vezető szakasz járdájáról dübörgött le a víz a patakmederbe. Picit feljebb, a székek már szárazon álltak, de nagy összevisszaságban. Előző nap nyilván még ezek is táncoltak a vízben. Jókor voltuk jó helyen, ugyanis bő 12 órával később a víz szinte teljesen eltűnt a járdákról, és az aggteleki „aqua world” is megszűnt!

Nem mentünk végig a főágban, csak a Viasz utcáig. Ugyanis Vöröstó közelében vannak olyan árkok, ahol mellig kellett volna merülni, ráadásul a víz ugyebár a hidakat is elöntötte, amelyek így nem igazán kivehetőek, és kellemetlen lett volna elvéteni. Emiatt kellett a szombatra tervezett túránkat is lemondani! A barlang balesetveszélyessé vált! A Törökfürdő vízesése mindenesetre nagyon látványos volt. Legalább egy órán keresztül fotóztuk (lásd a fenti képen).

A Kossuth-barlang bejáratán dől a víz

Vasárnap felnéztünk a Kossuth-barlanghoz. Az első híd teljesen beszakadt, így a patakmederben küzdötte fel magát Szabózé a terepjáróval. A kutatóháznak is gondolom, hogy most ez lett az egyetlen megközelítési módja. A gát színültig megtelt, és a táróból elemi erővel zúdult ki a víz. Zoli megróbálta a barlangot belülről is megszemlélni, ám vállalkozása a táró végén kudarcba fulladt. A betontáróban combközépig ért a víz, aminek ráadásul baromi erős volt a sodrása. Ahogy azonban a végéhez ért, ott az alagút olyannyira elkeskenyedik, hogy a testével gyakorlatlag lefogta a teljes szelvényt. Nos itt a víz már az arcába csapott, és esélytelen volt tovább haladni. Aminek egyébként sem lett volna érteleme, mert a szifonok ennél jóval kisebb vízben is lezárnak.

A Kossuth után a Baradla jósvafői szakaszát vettük szemügyre. A barlangban csak rövidtúrát indítottak, bár a pénztárnál nem igazán tolongtak a látogatók. A Tengerszem Szállónak is csak 3 vendége volt, olyanok, akik nem tudtak hazamenni! Amit azért nem értek, mert kerülővel minden megközelíthető, leszámítva persze a vízben álló településeket.
Az Óriások terméig vezető szakaszon csak annyi változást tapasztaltunk, hogy eszméletlen volt a csöpögés mértéke. Az út nagy részét tulajdonképpen esőben kellett megtenni. De az igazán nagy élmény az Óriás-termi-nyelőnél fogadott. Döbbenetes vizek folynak le az omladékban. Egymás szavát nem igazán lehetett hallani. Vöröstó felé haladva 2-3 helyen a járdán folyt a víz, ami néhol eléggé óvatossá tett bennünket, ugyanis, több helyen hiányzott az aknafedél a járdáról. A 40-50 kg-os betontömböt a víz egyszerűen feltépte. Azt mondták a helyiek, hogy majd megkeresik őket, ha lemegy a víz (erre június 7-én sor is került, ugyanis ekkorra tért vissza a patak a mederbe). Egy kivételével elő is kerültek a betonfedlapok, a hiányzót taratalékból pótolták. Egyébként június 9-én indul újra a középtúra.

Vízben a járda a vörös-tói szakaszon

Egyetlen helyen láttunk omlást (a helyiek június 8-i elmondása szerint volt még egy). A mozdony környékén, annyira alámosta az agyafalat, hogy kb. 2 köbméter agyag hullott a járdára. A leglátványosabb számomra azonban egy olyan cseppkőfal volt – közvetlenül a járda fölött – aminek hasadékából egy kisebb pataknyi víz folyt le! Nyilván száraz időben ez egyáltalán nem működik, viszont az itt lévő tetarátasor (utólag okoskodva), erről árulkodik.

A barlangtúra után természetesen lementünk a Tengerszem-tóhoz is. Én még nem láttam ekkora vízhozamot az Alsó-barlangból kiömleni. A Komlós-forrás is teljes keresztmetszetében működött. A látottak közül ez volt az egyetlen, ami áttetsző, tiszta vizet produkált, a többiből (a Kossuth-ból is) zavaros „tejeskávé” folyt.

Jósvafőn az árvíz szombatra nagyjából levonult. A kocsmát előző nap még térdig érő vízben lehetett csak megközelíteni, szombatra már az út teljesen fölszáradt. A Jósva egy-két alacsonyabban fekvő hely kivételével visszatért a medrébe, s vasárnapig még legalább 10 cm-t apadt.

Szöveg és kép: Lieber Tamás

GALÉRIA