 Az Atlanti-óceán nagy kalandjai …A tenger vizes soha nem mozdulatlan. Az árapályok mozgásáról nem is beszélve, a víz szüntelenül hömpölyög, és roppant nagy távolságokat tesz meg. A norvég partokon vagy a La Manche-csatorna mentén fürdőzők teste is érintkezik az Atlanti-óceán nagyon távoli térségeiről, gyakran a Mexikói-öbölböl származó vízzel. A vizek felszínét melegítő Nap, a Föld forgása, a részben e forgás okozta szelek – megannyi közreműködő elemei a nagy tengeri áramlások keletkezésének. Ezek az áramlások a tőlünk sok százezer vagy sok százmillió kilométer távolságra lévő csillagok helyváltoztatása által is befolyásolt ciklusok szerint váltakoznak. De előfordulhat, hogy egyes áramlások a földrajzi körülmények folytán viszonylag állandóak. Így például a Mexikói-öbölben és az Antilla (Karib)-tengeren, Kuba és Florida között az egyenlítői áramlások vizeinek összetorlódása indította el a Golf-áramlatot. A Golf-áramlat egy semmi máshoz nem hasonlítható folyó a tengerben, Florida és Kuba között óránként százmilliárd tonna tegervíz zúdul az Atlanti-óceán nyílt térségei felé. “Valamennyi világrész minden nagy folyamának, a Jenyiszejnek, az Obnak, a Jangcénak, a Volgának, a Dunának, az Elbának, a Rajnának, a Kongónak, a Missisippinek, az Amazonasnak, a Nílusnak, minden folyónak és minden pataknak a vize együtvéve sem ér fel a nyolcvan kilométer széles és kétszázötven méter mély Golf-áramlat víztömegével” – írta Hans Leif. Az áramlat szélessége és mélysége útközben változik. A Golf-áramlat meleg vize Új-Fundland sziklapadjai mellett találkozik a Labrador felől leszálló áramlás jéghideg vizével, s ezért ezen a vidéken csaknem állandó a köd. A Golf-áramlat kelet-északkeleti irányban folytatja útját, és Európa felé közeledve félúton kettéválik: egyik ága északkeleti, a másik déli irányba kanyarodik. Bennünket elsősorban az előbbi ág érdekel. Minden európai diák megtanulja, hogy “Európát a Golf-áramlat melegíti”. A tankönyvszerkesztők azonban nem időznek hosszasabban e témánál, és meg sem említik azt a hallatlanul fontos tényt, hogy a Golf-áramlat nélkül Nyugat-Európa civilizációja nem jöhetett volna létre. Kontinensünk évezredek óta – sőt még ma is – valamilyen labradori vagy alaszkai tájhoz hasonlítana. Azokból a gyerekekből, akikből Shakespeare, Szent Lajos, Moliére, Beethoven, Rembrandt, Chateaubriand, Marcel Proust vagy Flemming lett, szorgalmas eszkimók, esetleg fóka- meg bálnacsontfaragó művészek váltak volna, de semmiképpen sem járulhattak volna hozzá a Földön jól vagy rosszul uralkodó civilizáció kimunkálásához. És nemcsak a nyugat-európai civilizáció hiányozna a történelemből. A Golf-áramlat változásának szakértői kiszámították, hogy időszámításunk előtt több ezer évvel, sőt még valamivel később is e hatalmas tengeri folyam egyik ága a mostani útvonalánál délkeletebbre húzódott, tehát a Földközi-tengert is melegíthette. A Golf-áramlat nélkül nem lett volna egyiptomi civilizáció, sem görög csoda, sem római birodalom. A nyugati hosszúság 30. fokától az Egyenlítőtől az Északi-sark irányában felfelé nyomuló meleg vizekkel többé-kevésbé elkeveredett Golf-áramlat különböző tárgyakat szállít Európa felé. Egy-egy régi izlandi halászházban pompás mahagóni gerendák láthatók. Ezeket minden bizonnyal az Antillákon dühöngő hurrikánok által kitépett fákból faragták. A Golf-áramlat egy másik ága Anglia és a norvég partok mellett vonul végig, megkerüli a Kola-félszigetet, ahol ismét lerakja hordalékait. Egy Murmanszk közeli múzeumban trópusi fák darabjai, állat- és rovartetemek, sőt indián szerszámok láthatók a tárlókban. Valamennyi tárgyról megállapították, hogy a karib-tengeri szigetvilágról származnak. A Golf-áramlat Florida és az Antillák partjairól a viharok kiszaggatta moszat- és hínárfélék millióit sodorja magával. Ilyen növénytelepek alkotják a Sargasso-tengert. E páratlan, tojásdad formájú térség a Bermudák nyugati részétől az Atlanti-óceán közepéig nyúlik; a nagy áramlások körforgalma mintegy körülzárja és mozdulatlanságra kárhoztatja vizét. A Sargasso-tengeren ritkán vagy sohasem fúj a szél, eső nem esik, forrón tűz a Nap, bőséges a párolgás. Különféle moszatok burjánzanak eszeveszetten ebben a buja tenyészetben. hatalmasak és csaknem “halhatatlanok”. “Megtörténhet – írta Rachel Carlson -, hogy e vidék bizonyos növénytelepeit már Kolumbusz Kristóf és társai is látták.” Számos elbeszélésben olvashattunk izgalmas leírásokat a tragikus véget ért vitorlásokról és szomjan pusztuló matrózokról. Az amerikai oceanográfus, A.E. Parr körülbelül tízmillió tonnára becsülte a Sargasso-tenger teljes növényállományát. Ez az óriási moszattömeg azonban a tengernek csaknem akkora térségén oszlik el, mint az Amerikai Egyesület Államok. Tehát annak veszélye, hogy ott egy hajó – akár csak egy vitorlás is – végképp mozgásképtelenné váljék, valójában elenyészően kicsiny… |
Leave A Comment